HTML

IndaFotó képek

Olvasók

 Azért írok ilyen ritkán, mert már nem csak a házimunkát végzem én (például etetőszékből teregetek), de nekem kell összetartani a családot. Hogy tisztábban lássatok:

  • reggel, amikor megy el a Papa, a Mama arcára mutatok, hogy ne felejtsen el neki is puszit adni;
  • este, ha valamelyikük le akarna totyanni a tévé vagy a gép elé, akkor heves szólongatással, hívó mozdulatokkal legózni invitálom. Ha ez se hat, odamegyek, és betűröm a kezem az illető segge alá, és megprőbálom felemelni. Némi sikítás mindig célravezető ilyenkor.
  • Esténként, közvetlenül lefekvés előtt letelepszem az erkélyküszöbre, és odahívom a Mamát meg a Papát. Kicsit ücsörgünk hármasban, majd magukra hagyom őket, és kibújok a függöny elé. Ekkor ők keresni kezdenek, én bebújok és nagyokat kacagunk.
  • Nem hagyom, hogy veszekedjenek azon, ki kel fel hozzám reggel. Mind a kettejüket felkeltem legózni. (Most ez a kedvenc játékom. Hihetetlen térképződményeket rakok ki a kis lapomra, a bábukat ki-be pakolom az ablakukon meg a székeikből.)
  • Este általában elalszom egyedül, de ha napközben nagyon hiányzott a Papa, behívom magamhoz. Mostanában amúgy is ő a legjobb barátom: minden nap elszomorodam, hogy dolgozni megy - ezért gyakran el is késik, mert jobban szeret ő is velem játszani. Azt ígérte, hogy ha ötéves leszek, megtanít programozni, és együtt mehetünk dolgozni. Nem túl logikus, hiszen én már most megtanítottam őt legózni és képeskönyvet nézni, tehát jöhetne ő velem együtt minden nap. De azért elengedem dolgozni, integetek neki hosszan az ablakból, és reménykedem, hogy amikor hazajövünk a térről, otthon lesz. De sajnos többnyire csak este jön, addig be kell érnem azzal, hogy megérintem a törölközőjét, a ruháit, és a Rubik-kockáját.
  • Leülünk együtt az ágyra időnként, és én lóbálom a kezem, amikor a Mamára mutat, azt mondom, mama, amikor a Papára, papa, akkor ők megkérdezik, hol a Lea, és én magamra mutatok, meg elbőjok a tenyerem mögé. Elég gyerekes egy szórakozás, de hát olyan megható, ahogy látom kiülni az arcukra a bárgyú örömöt a nevük hallatán, hogy játszom velük mindig egy kis ilyet is.

Címkék: játék család apa mama otthon

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://leababa.blog.hu/api/trackback/id/tr2337801

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.