HTML

IndaFotó képek

Olvasók

Lea tegnapelőtt a nyakamat átölelve aludt el fejjel lefelé a nagy ágyon. Már félig aludt, amikor kipattantak a szemecskéi, rámnézett, és azt dörmögte-susogta, hogy Mamaa. Én válaszoltam, ő visszabújt a nyakamba és elaludt igaziból mélyen. Tök szuper volt.

Címkék: mama kedvesség

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://leababa.blog.hu/api/trackback/id/tr44239675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Paramami 2007.11.28. 00:06:58

Kedvenc pillanataim voltak, a nap fénypontjai, amikor korábban Blanka a karjaimban aludt el. Ahogy a Porontyon is írtam, ezeknek az időknek vége, a kiságyában alszik el jó egy hete, teljes lelki nyugalomban, egyedül. Én pedig örülök is neki, egy picit pedig visszasírom azokat a gyönyörű perceket, amikor a tündéri édes, alvó baba a karomban volt, én meg nem bírtam róla levenni a szemem, bámultam a rózsás kis ajkait, mert tényleg azok, alvás közben valami különös ívük van, puszilgattam a kis arcát és gyönyörködtem benne...

Anyanyanya 2007.11.29. 17:31:35

Én is ezt imádom a legjobban. A minap nálunk is volt egy ilyen odabújós elalvás. Ilyenkor erőt kell vennem magamon, hogy végre tegyem a manót a helyére. Legszívesebben csak nézném...

Pumatex 2007.12.02. 21:52:24

Panca nem nagyon szokott rajtam elaludni, csak kendőben. De ma a kis fogacskák annyira bántották az ínyét, hogy fél este zokogott és végül vállon aludt el. Na nem az én vállamon. Anyámén. Pont az ő ölében volt, mikor a fáradtságtól lebukott a kis feje. Ma Anyu nyert. :D